Az átalányadó az elmúlt években sok egyéni vállalkozó kedvence lett — és nem véletlenül. Rugalmas, sok tevékenységnél kifejezetten kedvező, de van néhány kulcspont, amit ismerni kell, hogy ne lepődj meg év végén.
Hogyan működik az átalányadó?
Az átalányadónál nem a teljes bevételed után adózol, hanem annak egy részét a törvény automatikusan költségként ismeri el — ez a költséghányad. A maradék a jövedelmed, és ez után fizetsz személyi jövedelemadót és járulékokat.
A költséghányadok
A tevékenységedtől függ, mekkora hányadot vonhatsz le:
- 40% – az általános eset (a legtöbb szolgáltatás).
- 80% – pl. ipari, építőipari, számos szolgáltató tevékenység.
- 90% – kiskereskedelmi tevékenység esetén.
Ugyanaz a bevétel tehát egészen más adóalapot jelent attól függően, mit csinálsz.
Bevételi keretek és az áfa
Az átalányadónak éves bevételi keretei vannak (a minimálbérhez kötve), és van egy adómentes jövedelemsáv is. Emellett külön kérdés az áfa: egy határ felett kilépsz az alanyi adómentességből — ezt időben tervezni kell.
A keretek és a sávok évről évre változhatnak, mert a minimálbérhez kötöttek. Érdemes minden év elején újraszámolni, hogy a tavaly kedvező konstrukció idén is az-e.
„Az átalányadó akkor jó, ha a számaid is mellette szólnak — nem azért, mert mindenki ezt választja.”
Mikor kell váltani?
Ha a bevételed tartósan a keret közelébe ér, vagy ha az adómentes sávon jóval túllépsz, érdemes megnézni, nem éri-e meg jobban egy másik forma. A váltást általában év elejére érdemes időzíteni, és előre megtervezni.
Mit tegyél?
- Nézd meg, melyik költséghányad vonatkozik rád.
- Kövesd a bevételi keretet és az áfa-határt év közben.
- Év elején számoljuk újra, hogy a forma még mindig optimális-e.